Még a legjobb filmeknek is sokat tud ártani az előzetes hírverés, ám az Avatar mindenekfelett áll, tényleg olyan, mint amilyennek harangozták. lenyűgöző!

James Cameron a filmipar megváltója: 1997-ben a Titaniccal alkotott hatalmasat, 1,8 milliárd dolláros bevételt produkált az előzetesen lesajnált, igen költséges produkció. A befektetés végül sokszorosan megtérült, nem csak pénz-, hanem elismerések formájában is. A Titanic 11 Oscar-díjat nyert, amelynél többet eddig egyetlen filmnek sem sikerült. Az Avatar már közel háromszor annyi dollárból forgott, igaz, eleve franchise-barátan készült, a főhös „navink” a végén össze is kacsint a nézőkkel: folyt köv., majd meglátjátok. Üzent a sárgásan csillogó tekintet. Vagyis, a fejlesztések nem vesznek kárba, számítógépes programok, amely a CGI-technológiával készült részekért felelnek, a jövőben is felhasználhatók lesznek majd.

De ne szaladjunk ennyire előre, „James Cameron, a mozi forradalmasítását tűzte ki célul: új filmje digitális 3D technikával egy virtuális stúdióban készülő, hatalmas ambíciójú, szemkápráztató alkotás, az év legjobban várt, különleges mozi élménye”. Eddig szólt a beharangozó sablonszövege. Ami máskor sokszor üresen cseng, de az Avatart végignézve, ezúttal minden szava értelmet nyer. Közel egy évtizede készült erre a filmre a rendező, annyi munkaóra van benne, hogy a Barátok közt 2154-ig leforgatódna előre ennyi idő alatt.

A 2154-es utalás nem véletlen, hisz az Avatar pontosan e korban játszódik, a főhős, a háborús veterán a Pandora nevű bolygóra utazik. A bolygó lakói, a Na’vik az emberhez hasonló faj - de nyelvük és kultúrájuk tökéletesen különbözik a miénktől. Ebben a gyönyörű és halálos veszélyeket rejtő világban a földieknek nagyon nagy árat kell fizetniük a túlélésért...
Azonban egy érdekes lehetőséghez is jutnak: agyuk megőrzésével új testet ölthetnek, és az új testben, egy idegen lény, az avatar-juk szemével figyelhetik magukat és a körülöttük lévő felfoghatatlan, vad világot. Az új test a főhős számára azonban titkos feladatot is jelent egyben, amit mindenáron végre kell hajtania.

A Premierfilm.hu-n bő egy hete látható, exkluzív filmjelenet kicsit már sejtette, milyen csoda vár ránk. A CGI-technológia olyan tökélyre fejlesztett változatát kapjuk az arcunkba, ráadásul 3D-ben, amelyről eleddig álmodni nem mertünk. A valóság és a képzelet az Avatarban tényleg összefolyik. Sőt, a végére minden „normális néző” átáll a túloldalra, azaz nem az emberekkel, hanem az „űrlényekkel” szimpatizál. Soha nem volt még olyan sci-fi, amely ennyire realisztikusan, emberszerűen ábrázolta volna a távoli bolygón élő, feltételezett intelligenciákat. Nincs az a normálisan gondolkodó férfinéző, aki ne szeretne bele egy kicsit Neytiribe, a három méter magas navri lányba. Mindez olvasva szürreális, az Avatart végignézve, teljesen reális…

Az Avatar egy olyan álomvilágot ábrázol, amelyről valóban csak ábrándozhatunk, ahol a természet tökéletes összhangban van az uralkodó fajjal, a navikkal. Ahol az ősi ösztönök még nem vesztek ki, ahol a föld szeretete és becsülete mindenekfelett áll. Ahol az élet egy természetes körforgás része, a lélek pedig nem más, mint egy folyamatosan megújuló „energiaforrás”. Óriási igazságokat hordoz tehát Cameron műve. Nem véletlen, hogy „megváltóként” tisztelik Hollywoodban. Valóban új fejezetet nyitott a filmtörténelemben, kérdés, tud-e bárki is a nyomába eredni. Mert az Avatar sikere nem csak pénz kérdése. Nagyon ritka ugyanis, ahol a tehetség szorgalommal társul, és még az anyagiak is rendben vannak. Az Avatar tehát könnyen önálló fejezetté nőheti ki magát. Olyanná, mint a Csillagok háborúja, vagy a Star Trek.

Az Avatar oly mértékben nyűgözi le még a „tapasztalt mozizót” is, hogy legalább kétszer-háromszor érdemes megnézni nagyvásznon. Méghozzá, ha lehet, 3D-ben, mert ilyet még nem láttál, kedves olvasó!